Miért akarjam tudni a cégem karbonlábnyomát?
A legnagyobb szennyezők számára a saját karbonlábnyomuk becslése immár jogszabályi kötelezettség is, ugyanakkor a kisebb cégek esetében egyáltalán nem magától értetődő, hogy miért kellene ismerni a saját ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátásukat. A bankokra nehezedő szabályozói elvárások miatt a vállalati hitelfelvételeknél lehet a karbonlábnyom mérésének jelentősége: aki a saját ágazatának átlaga alatt van, előbb-utóbb talán kedvezőbb hitelkondíciókra is számíthat.
Miért fontos, hogy mekkora a cégem karbonlábnyoma? Ágazati szakértők és civil szervezetek erre a kérdésre többnyire a következő „hivatalos” választ szokták adni: ahhoz, hogy meg tudjuk állítani a globális felmelegedést és a gazdaságot át tudjuk állítani egy karbonsemleges üzemmódra, először is mérnünk kell a széndioxid-kibocsátást, hogy aztán ezekhez a mérésekhez csökkentési célokat tudjunk hozzárendelni és azok teljesülését nyomon követni. „Először mérd, hogy csökkenteni tudd”.
Ez persze általánosságban igaz is, csakhogy a vállalatok túlnyomó többségére egyedi szinten nem feltétlenül érvényes.
Átmenet a karbonsemleges gazdaságba: a nagyok játéka
Nemzetgazdasági vagy globális szinten valóban fontos tudnunk, hogy mennyi ÜHG-t bocsátunk ki. Azonban azt is látni kell, hogy ez a kibocsátás néhány cégnél koncentrálódik: erőműveknél és nagy energiaigényű vállalkozásoknál (pl. cementgyárak). Azokban az esetekben, például a földgázfogyasztásnál, ahol nem maguk a nagy cégek bocsátják ki a széndioxidot, hanem sok kisebb fogyasztó, ott is nyomon követhető a teljes kibocsátási mennyiség néhány nagy cég adataiból (jelen példában a földgázelosztó vállalatok értékesítési volumeneiből). Ezeket a nagy cégeket a jogszabályok többnyire már most is kötelezik a karbonlábnyomuk kiszámítására és közzétételére (Magyarországon mintegy 180 cég közöl magáról már ilyen információkat).
A kisebb cégekkel azonban más a helyzet. Ezek jellemzően csak áramot, gázt és benzint/gázolajat használnak a tevékenységükhöz. Az ő számukra a karbonsemleges gazdaságba való átmenet valószínűleg úgy fog megvalósulni, hogy gáz és benzin helyett több áramot használnak, ami majd egyre zöldebb forrásokból fog származni (ahogy az áramtermelés is egyre inkább karbonsemleges irányba tolódik el). Így – bár kétségtelen, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem közös ügyünk – valójában a kisebb cégek közvetlenül nagyon sokat az ügy érdekében nem tehetnek – akár kiszámolják a karbonlábnyomukat, akár nem.
Amit tehetnek, az az energiafelhasználásuk lehetőség szerinti csökkentése. Bár a karbonlábnyom-számítás ehhez szolgáltathat egy további információt, de az igazság az, hogy itt valószínűleg a pénzügyi ösztönzők önmagukban is elég erősek. Egy cég többnyire azért törekszik megszabadulni a szükségtelen energiafelhasználástól (vagy beruházni megújulókba), hogy ezzel javítsa profitabilitását – és ezt megteszi akkor is, ha nincs tisztában a saját karbonlábnyomának nagyságával.
Karbonlábnyom: egyre több helyen kérhetik
Bár a fentiekből tűnhet akár úgy is, hogy a karbonlábnyom sok vállalat számára csak egy elvont, gyakorlati haszonra nehezen váltható koncepció, a kiszámítása mégis hasznos lehet – főleg, ha nem jár jelentős erőfeszítéssel. Ugyanis előbb-utóbb kérhetik több helyen is: például bankokban vagy EU-s pályázatoknál, stb.
A hitelintézeteket az uniós szabályozás arra kötelezi, hogy értékeljék ügyfeleiket az ún. ESG (Environmental, Social, Governance vagyis: környezeti, szociális és irányítási) szempontok szerint is. A legtöbb hazai KKV-nak már valószínűleg van is ESG-ratingje valamelyik finanszírozó bankjánál – még ha nem is tud róla. Az ESG-értékelések egyik meghatározó eleme a cég környezeti terhelése, karbonlábnyoma. Bár egyelőre kevés iparágat fenyeget közvetlenül, hogy rossz ESG-rating esetén ne kapjon banki finanszírozást, ez a közeljövőben változhat. Emellett a „zöldebb” cégek egyre több helyen számíthatnak majd kedvezményesebb hitelkondíciókra – ezt általánosságban egyébként a szabályozók is támogatják, a Magyar Nemzeti Bank például tőkekedvezményt is nyújt jelenleg a bankok zöld hitelei után, ami az ezek mögötti adósokat kamatkedvezményhez juttathatja.
Érdemes tudni, jobb vagyok-e az iparági átlagnál
A bankok maguk is készítenek becsléseket hiteladósaik karbonlábnyomáról – erre a szabályozói, felügyeleti elvárások már kötelezik őket. Ezek a becslések azonban többnyire a cégek iparági besorolásain alapulnak (egyelőre). Ha egy cég tudja bizonyítani, hogy a tényleges energiafelhasználása alapján becsült karbonlábnyoma kisebb, mint az ágazati többi szereplőjének, az – előbb-utóbb – javíthatja a banktól kapott ESG-ratingjét, ami akár kamatkedvezményt is jelenthet számára.
Ezért érdemes a Fekete Láb Kezdeményezés karbonlábnyom-számító kalkulátorának a cég tényleges energiahasználatán alapuló (komplex) modulját is kipróbálni, mivel ez segít elhelyezni a vállalat ÜHG-kibocsátási profilját az ágazat többi szereplőjéhez képest.