Hírek

Mi az, hogy a cég karbonlábnyoma?

A cég karbonlábnyoma azt mutatja meg, hogy az adott vállalat működése során mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) légkörbe bocsátásáért felelős. A karbonlábnyomot többnyire a kibocsátott széndioxid-ekvivalens (CO₂e) kilogrammjában vagy tonnájában fejezik ki. A CO2 ekvivalensben való kifejezés azért szükséges, mert a különböző üvegházhatású gázok – mint a széndioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – üvegházhatása eltér egymástól, ezek CO2 ekvivalensre való átszámítása viszont lehetővé teszi, hogy egyetlen számban adjuk meg, hogy az adott cég (vagy háztartás vagy akár ország) mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A vállalati karbonlábnyom kiszámítása az utóbbi évtizedben szinte már önálló szakmává vált saját külön sztenderdekkel, amit – a pénzügyi számvitel mintájára – karbon elszámolásnak (angolul: carbon accounting) nevezünk.

Az ÜHG-kibocsátás fajtái

Annak meghatározása, hogy egy cég mennyi ÜHG kibocsátásáért felelős, persze nem egyszerű. A karbon elszámolási szabályok a felelősség három szintjét különböztetik meg:

• Közvetlen kibocsátás, vagy ún. Scope 1 kibocsátás: ide azt az ÜHG-kibocsátást sorolják, ami a cég által közvetlenül felhasznált energiahordozók elégetésével keletkezik. Ide tartozik például a cég kazánjaiban eltüzelt földgáz, tűzifa vagy a céges autók motorjaiban elégetett üzemanyag,
• A beszerzett energiához kapcsolódó közvetett, vagy ún. Scope 2 kibocsátás: ebbe a kategóriába a cég által vásárolt energia, például villamos áram vagy távfűtés előállításához szükséges ÜHG-kibocsátás tartozik,
• Az értékláncban keletkező közvetett, vagy ún. Scope 3 kibocsátás: ide számolják a cég által beszerzett összes input-termék vagy szolgálatás előállításához szükséges ÜHG-kibocsátást és a cég termékeinek felhasználásával a légkörbe kerülő emissziót is.

Tehát, ha például egy pékség beszerez lisztet, hogy abból a saját fatüzelésű kemencéiben kenyeret süssön, akkor a liszt előállításához szükséges (a molnárnál felmerült) ÜHG-kibocsátás a pék Scope 3 kibocsátása lesz, a kemence üzemeltetéséhez elégetett faanyag emissziója a pék Scope 1 kibocsátásába számít majd bele, míg a péküzem világításához vásárolt áram előállításához az MVM-nél felmerült ÜHG-kibocsátás a pék Scope 2 emissziója lesz.

A karbonlábnyom-becslés megbízhatósága

Bár a karbonlábnyom kiszámításának szakterületét karbon-elszámolásnak hívják, fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az elszámolása a valóságban becsléseket takar. Míg a hagyományos számviteli megközelítésben lehetséges megszámolni, hogy például tényszerűen mennyi nyomtatópapír van egy cég raktárában, a kibocsátott üvegházhatású gázmolekulákat „megszámolni” már nem ilyen könnyű, ezért itt mindenképpen becslésekkel kell élni.

A Scope 1-es és Scope 2-es ÜHG kibocsátás becslése viszonylag egyszerű: az eltüzelt energiahordozók tömegadataiból kiszámítható, hogy elégetésük mennyi széndioxid felszabadulásával jár, illetve az erőművek is többnyire meg tudják mondani, hogy miből mennyit égettek az áram előállításához. Persze így is marad számos bizonytalansági faktor: például az elégetett szén esetében az ÜHG-kibocsátás erősen függ annak fajtájától és minőségétől, illetve a belső égésű motorokban elégetett üzemanyag karbonlábnyomát is befolyásolják a gépjármű egyes paraméterei. Mégis, összességében a Scope 1 és 2 esetében a bizonytalanság többnyire kezelhető mértékű.

A Scope 3 kibocsátások esetén azonban a bizonytalanság már meglehetősen magas, mivel az értékláncban keletkezett emissziók megbecsléséhez tudnunk kellene az abban részt vevő összes cég kibocsátási adatait (Scope 1 és Scope 2 kibocsátását) és aztán azt ráallokálni a megvásárolt input termékre. Ez sok láncszemből álló, nemzetközi értékláncok esetében szinte lehetetlenség.

Mindemellett a karbonelszámolás jelentős mértékben függ a mögöttes gazdasági-jogi viszonyoktól is. Ha például egy cég rendelkezik egy saját raktárral, akkor annak rezsije (pl. gáz- vagy villanyfogyasztása) az adott cég Scope 1 vagy 2 kibocsátásába számít majd bele. Ha viszont a cég ugyanezt a raktárat bérli, és a bérleti díjban benne van a rezsi is, akkor ugyanaz az energiafogyasztás már Scope 3 kibocsátásnak fog minősülni az adott cég szempontjából (és a bérbeadónál lesz Scope 1 és 2).

Összességében tehát a vállalati karbonlábnyom becslés egy, akár a végtelenségig bonyolítható és bizonytalan végeredménnyel járó folyamat. A Feketeláb Kezdeményezés mégis megkísérli áttekinthető módon megragadni a problémát: kalkulátorunkkal a cégek viszonylag egyszerűen és alacsony bizonytalanság mellett megbecsülhetik saját Scope 1 és Scope 2 ÜHG-kibocsátásukat – azt az emissziós mértéket, amelyre saját maguk a leginkább közvetlen hatással vannak.